Szubjektív London Blog

Féléves londoni kiküldetésem részletei, hányattatásaim, és más szubjektív infók - Vakulya Norbert tollából.

Friss topikok

  • WadEdit: Hihetetlen, de 24 ev utan meglett az eddit elveszettnek hitt "A Ninja Kuldetese". Ugyanazon a Plus... (2014.02.06. 02:31) Lenyomatom a virtuális világban
  • akocsis: Most irigykedek... Te mákos!!!! Bezzeg én Angliában ragadtam... pedig kisebb távolságot kellett vo... (2010.12.18. 14:36) Home, sweet home
  • akocsis: Jah, én is ezt akartam kérdezni. Ha ilyen tempóval haladsz, péntek lesz mire odaérsz. A sok okossá... (2010.12.17. 13:48) Miert eppen Seattle?
  • LacaLacaLaca: Nálunk nagyon szép buszmegállók meg aluljárók vannak, ahol lehet szundikázni... :) Remélem nem ez ... (2010.12.12. 23:22) New York - A varos, ahol nem alszok
  • LacaLacaLaca: Nálunk nagyon szép buszmegállók meg aluljárók vannak, ahol lehet szundikázni... :) Remélem nem ez ... (2010.12.12. 23:20) Ha Mohamed nem megy a hegyhez...

Linkblog

Gorilla marketing

Akinek tetszik a blog, kockáztassa meg Horvátország Nagy Útikönyvének a beszerzését - jórészt ugyanis ugyanannak az embernek a lelkén szárad, mint aki a blogot írja.


És bár valós helyszínektől messze játszódik, és én se szerepelek benne, a humor-faktor elég erős az eddigi legjobb regényemben is.


Ha valakinek az iménti két példából nem lenne világos: nem csak blogot és programkódot írok. A legutóbbi novellám ebben a kötetben jelent meg:


További ajánlott irodalom egy másik weboldalamon...

Béla reklám

Mindettől teljesen függetlenül Béla megkért, hogy tegyem ki ide ezt a két linket:
Online Póker
Poker
Hát parancsolj, Béla, kérlek alássan.

Home, sweet home

2010.12.17. 20:30 | winney | 1 komment

Ma szerencsésen hazajutottam, így ezeket a sorokat már az otthon hidegéből írom (hiába csavartam fel a konvektorokat órákkal ezelőtt).

A hazaút valamivel gördülékenyebben ment, mint odafelé, de meglepődtem volna, ha teljesen simán zajlik. Az első döccenő az volt, amikor Seattle-ben a check-innél Dublinba akartak küldeni. Csak Budapesthez való kitartó ragaszkodásomnak köszönhetem, hogy ide jöttem.

A gépünk azonban eleve háromnegyed órás késéssel indult, kétségessé téve, hogy Párizsban elérem a csatlakozást, amire alig több, mint 1 órám volt. Ezúttal nem is rohantam, gondoltam, egy napos párizsi városnézés még belefér, de legnagyobb csodálkozásomra még éppen elértem a pesti gépet (mert az is késve indult – viva la Air France!).

Fel azonban nem engedtek rá.

Mint kiderült ugyanis, Seattle-ben nem arra a gépre kaptam jegyet, amire vettem, hanem egy későbbi járatra. Így aztán órákra a párizsi tranzitban ragadtam.

No de, egyszer csak eljött értem a repülő, és hazahozott.

Nyilván felvetődik a kérdés, hogy mi történt az utazások között, és ha erre röviden kell válaszolnom, azt mondom: munka. Ha bővebben: rengeteg munka.

Leginkább a Microsoft Bravern nevű épületében kullogtam meetingről meetingre, és itt az irodában az volt az érzésem, hogy az USA eme szegletében az ország rövidítése kissé módosult: „United States of Asia”. (Értsd: a fehér ember kihalófélben levő állatfajnak tűnt a kínaiakkal és az indiaiakkal szemben.)

Sok idő nem jutott se Bellevue-ra, se Seattle-re, de azért bele-belekóstoltunk a helyi atmoszférába. Útileírással, és részletes naplóval nem strapálnám magam, de a fényképeket szívesen megosztom. Nem lesz belőlük se National Geographic címlapfotó, se Bing háttérkép, de azért… íme.

http://picasaweb.google.com/nwinney/

A bejegyzés trackback címe:

http://sublondon.blog.hu/api/trackback/id/tr842522723

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben.

akocsis · http://akocsis.blog.hu 2010.12.18. 14:36:46

Most irigykedek... Te mákos!!!!
Bezzeg én Angliában ragadtam... pedig kisebb távolságot kellett volna teljesiteni.