Folytatodjek hat 2. amerikai utazasom osszefoglalo blogjanak 2. resze!
Boulder
Egy felmeres szerint ez a szazezres telepules az USA legboldogabb varosa. Hogy miert, csak megtippelni tudnam, de a tippjeim a kovetkezok lennenek:
- Fantasztikus termeszeti kornyezet. A varos a preri es a Sziklas-hegyseg talalkozasanal fekszik, raadasul gyors es tiszta vizu patakok szelik at. A kornyezetet tisztan tartjak, a fuvet nyirjak es locsoljak, az ido pedig tobbnyire napos… nem rossz hely, na.
- Rengeteg egyetemista. A fiatalok boldogok, es azt remelik, szep jovo elott allnak. Es mindenkinek kellemesebb az o arcukat latni, mint munkaban megkeseredett, kilatastalan jovokeptol es eros svajci franktol sujtott abrazatokat.
- Sok sport. A boulderiek megszallottjai a sportnak. Bringazas, futas, rafting, falmaszas, turazas, sieles (akar nyaron is): ezek mind szinte helyben megoldhatok. Ennek koszonhetoen a sztereotipia a kover amcsikrol itt nem ervenyes, sot, rengeteg csinos csajt latni. Ez pedig mindenkepp jot tesz a ferfiak boldogsagszintjenek.
- Pezsgo elet: Boulder foutcajanak a setaloutcava alakitott resze rovid, de annal intenzivebb. Rengeteg bolt, kiulos etterem es bar, jatszoter talalhato itt, valamint egy rakas ember, aki utcai mutatvanyoskent keresi a betevot (viszont keves a koldus). Az emberek kenyelmesen, nyugodtan, mosollyal az arcukon setalgatnak, es mivel nem tul hosszu ez a szakasz, mindenki itt koncentralodik, akinek a belvarosban van dolga. Olyan itt setalgatni, mintha a gondtalansag felhoje lebegne felettunk…
- Alacsony epuletek: emberlepteku itt minden, es nem erezzuk azt, hogy folenk none a varos.
Denver
Colorado allam legnagyobb varosaba ketszer is atneztunk (na jo, csak en, mert a tobbiek vagy haromszor, vagy csak egyszer), de masodjara mar sok meglepetest nem tartogatott. Az igazat megvallva, elsore se nagyon.
Felhokarcolok, szep varoshaza, nehany szep epulet, erdekes maradvanyok az 1920-as evek hangulatabol, falakra festett oskori hirdetesekkel… lenyegeben ennyi. Van itt is egy hosszu setaloutca, utcai zongoristakkal es mutatvanyosokkal, epp, mint Boulderben, csak minden nagyobb, es tobb a koldus.
Nem rossz hely, egyaltalan nem, de turistaszemmel nem ez a legvonzobb celpont.
Persze az is lehet, hogy mi hagytunk ki valamit…
Prairie es Mountain Biking
Ha mar itt voltunk a Sziklas-hegyseg labanal, nem hagyhattuk ki, hogy elmenjunk tekerni egyet a hegyekben. Nem mindenki osztozott persze a lelkesedesunkben, igy a magyar csapatbol ketten mentunk, az egyik amerikai kollegaval, Scottal felvertezve, aki szombat reggel ertunk jott fel 8-ra (hogy hetvegen se alhassuk ki magunkat), es elvitt minket bringazni.
A mi elkepzelesunk az volt, hogy majd a hegyekben tekerunk, de valami elcsuszhatott a kommunikacionkban, mert a pusztaba vitt ki minket. Mellesleg, nem volt epp konnyu terep ez sem, sziklakkal, kovekkel es alattomos emelkedokkel, kulonosen ugy, hogy az en kolcsonzott bringamon elromlott a valto, igy csak a legalacsonyabb fokozaton tudtam tekerni, csigalassu tempora karhoztatva.
De legalabb lattam prerikutyakat.
Scott ezutan lelepett, mert vendegek jottek hozzajuk, es csak miattunk kapott otthonrol kimenot, munkaugyben. Ugyhogy ketten maradtunk, elromlott bringaval, viz nelkul. Tanakodtunk, nekivagjunk-e a hegyeknek vagy sem, de ez igazabol nem lehetett kerdes…
Miutan egy benzinkutnal vettunk magunkhoz nemi folyadekot, nekivagtunk az utnak… es eljutottunk Eldoradoba. Tudtommal ugyan Eldoradot Del- vagy Kozep-Amerikaban kerestek az aranyra ehes felfedezok, itt is volt egy – tegyuk hozza, Colorado annak idejen vonzotta az aranyasokat, mint mez a legyet, es meg ma is mukodnek itt aranybanyak. Mi aranyat ugyan nem talaltunk, de egy nemzeti parkot igen, egy szep kanyont magas hegyekkel, sodro patakokkal.
Aztan, 5 es fel oranyi, a tuzo napon, duhongo hosegben elkovetett ritualis bringazas utan holtfaradtan vissza is ertunk a motelbe.
Legkozelebb: a hazautazas kalandos es erdekfeszito tortenete!
