Szubjektív London Blog

Féléves londoni kiküldetésem részletei, hányattatásaim, és más szubjektív infók - Vakulya Norbert tollából.

Friss topikok

  • WadEdit: Hihetetlen, de 24 ev utan meglett az eddit elveszettnek hitt "A Ninja Kuldetese". Ugyanazon a Plus... (2014.02.06. 02:31) Lenyomatom a virtuális világban
  • akocsis: Most irigykedek... Te mákos!!!! Bezzeg én Angliában ragadtam... pedig kisebb távolságot kellett vo... (2010.12.18. 14:36) Home, sweet home
  • akocsis: Jah, én is ezt akartam kérdezni. Ha ilyen tempóval haladsz, péntek lesz mire odaérsz. A sok okossá... (2010.12.17. 13:48) Miert eppen Seattle?
  • LacaLacaLaca: Nálunk nagyon szép buszmegállók meg aluljárók vannak, ahol lehet szundikázni... :) Remélem nem ez ... (2010.12.12. 23:22) New York - A varos, ahol nem alszok
  • LacaLacaLaca: Nálunk nagyon szép buszmegállók meg aluljárók vannak, ahol lehet szundikázni... :) Remélem nem ez ... (2010.12.12. 23:20) Ha Mohamed nem megy a hegyhez...

Linkblog

Gorilla marketing

Akinek tetszik a blog, kockáztassa meg Horvátország Nagy Útikönyvének a beszerzését - jórészt ugyanis ugyanannak az embernek a lelkén szárad, mint aki a blogot írja.


És bár valós helyszínektől messze játszódik, és én se szerepelek benne, a humor-faktor elég erős az eddigi legjobb regényemben is.


Ha valakinek az iménti két példából nem lenne világos: nem csak blogot és programkódot írok. A legutóbbi novellám ebben a kötetben jelent meg:


További ajánlott irodalom egy másik weboldalamon...

Béla reklám

Mindettől teljesen függetlenül Béla megkért, hogy tegyem ki ide ezt a két linket:
Online Póker
Poker
Hát parancsolj, Béla, kérlek alássan.

Csak egy dolog állandó: a változás

2009.11.30. 15:25 | winney | Szólj hozzá!

Ma reggel új irodában kezdtük a munkát: a Bing Europe team alaposan felhízott azóta, hogy az áprilisban érkező 5 magyar lényegében megduplázta a létszámot. Eddig egy, a Soho közepén levő zsákutca végére, egy hangos építkezési terület mellé jártunk dolgozni, most pedig egy, a Soho közepén levő mellékutca közepére. Túl messzire tehát nem jutottunk, és még csak abban sem vagyok biztos, hogy ami kis lépés a Bing Europe teamnek, az nagy lépés az emberiségnek.

Ez a 4. hely, ahol ülök a 8 hónap során. Az elsőt még akkor foglaltam el, amikor foghíjasan ücsörögtünk, és jobbára találomra jelölték ki nekem. Nem különösebben szerettem, mert a falnak szemben, az irodának háttal ültem, és mindenki rálátott a monitoromra. Amint egyre több és több ember csatlakozott a csapathoz, átgondolásra került, mennyire ülök jó helyen, és finoman közölték velem, hogy amint időm engedi, üljek ki a sor szélére, hogy akik egyazon dolgon agyalnak, közel lehessenek egymáshoz.
 
Így kerültem ki a sor végére, amit már jobban szerettem, mert bár még mindig a falat bámultam, mögöttem járkáltak, és még mindig mindenki rálátott a monitoromra, legalább nem kellett olyan társalgásban részt vennem a szomszédokkal, amihez amúgy se volt kedvem. No meg mert így az egyik szomszédom egy növény volt.
 
Aztán egyszer csak azt mondták, hogy fontos ember jön a csapathoz, neki meg máshol nem jó, úgyhogy odébb kell ülnöm, egy 4 személyes szeparéba. Többször elnézést kértek, én pedig nem győztem visszafogni magam, hogy ne kezdjek hangosan nevetni – az iroda második legjobb helyére kerültem, csak a nagyfőnöknek volt ennél jobb. Falnak háttal, irodával szemben, láttam, hogy ki jön és mikor, ráadásul egy üvegparaván a zaj egy részét is leszűrte… már csak a mellettem levő üvegfalú tárgyalóterem, és az oda igyekvő, hirtelen felbukkanó emberek zavartak. (Az elmélyült munkában, természetesen. Valaki másra gondolt...?)
 
Mivel ilyen jó helyem volt, aggódva fogadtam a hírt a költözésről. Szerencsére azonban alaptalannak bizonyultak a kételyeim. Az új helyem épp a terem sarkában van – mindent látok, engem senki, és mocorgás sincs mögöttem; csak az téved ide, akinek velem van dolga, vagy persze, aki történetesen mellettem ül.
 
De a törpök élete sem csak játék és mese...
 
Az eddig irodánk békés volt, nyugodt és meghitt, ahol mindenki közel volt a másikhoz, míg a mostani egy csupa üveg és neon hodály, egy szoftver-istálló, ahol az ablak felét egy fal takarja el. Az emberek – legalábbis azok, akik nem ugyanazon a projekten dolgoznak – jóval messzebb kerültek egymástól, ráadásul ismeretlen emberekkel is osztozunk a helyen. Az épület üvegfalainak köszönhetően még azt is látom, hogy 2 emelettel alattam min dolgoznak az emberek – és bár eggyel alattunk az xBoxosok ügyködnek, csalódottságomra senkit sem látok játszani. Eddig volt egy korrekt kis konyhánk, benne mindenféle földi (és ingyenes!) jóval – üdítőkkel, ásványvizekkel, gyümölcsökkel -, míg most még azt se tudjuk, hol ehetnénk meg az ebédünket.
 

No de már csak 2 hétig kell kihúznom… addig meg talán vigasztal, hogy a földszinten van egy iroda, ahol csak csajok dolgoznak. Az üvegfalnak is vannak előnyei…

A bejegyzés trackback címe:

https://sublondon.blog.hu/api/trackback/id/tr921563682

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása